A fogyás ideális üteme
Milyen a fogyás ideális üteme?
Az elhízás kezelésével foglalkozó szakemberek többsége egyetért abban, hogy a 0,5 kg/hét körüli fogyás optimális. Ebből kiindulva a beteget tájékoztatni lehet arról, hogy hány hónap alatt lehet elérni a kívánt testtömeget. Az elhízáshoz gyakran társuló betegségek kockázata általában 10-15%-os fogyás esetén a normális átlagos értékre csökken, illetve a már kialakult hipertónia, emelkedett szérum koleszterin- és triglicerid-szint, illetve megváltozott glukóz tolerancia, vagy cukorbaj jelentősen javul. A 10-15%-os testtömeg-csökkenés reális cél, ami rendszerint belátható idôn belül megvalósítható a beteg megfelelő együttműködése esetén, kombinált terápiával. Túlzó célok kitűzése, minden alapot nélkülöző vágyálmok kergetése rendszerint kudarccal végződik, a beteg kiábrándultan abbahagyja a programot és gyors ütemben visszahízik, általában nagyobb lesz a végén a testtömege, mint volt az induláskor.
Sok beteg megtapasztalta az ún. ciklikus testtömeg-változást, más néven yoyo jelenséget. Az azt jelenti, hogy fogyókúra után viszonylag gyors visszahízás következik, amelynek végeredménye nagyobb testtömeg, mint a fogyókúrás program megkezdése előtt volt, és ezek a fogyás/hízás periódusok gyakran ismétlődnek. A vélemények eltérnek abban, hogy a ciklikus testtömeg-változás után jelentkező beteg esetén nehezebb-e sikeres testtömeg csökkent programot alkalmazni és fogyást elérni, vagy sem, de a tapasztalat amellett szól, hogy az ilyen beteg nehezebben kezelhető.
Milyen a csökkentett energiatartalmú diéta ideális tápanyagtartalma, illetve milyen táplálékokból kell felépíteni az étrendet?
A különféle élelmiszerek és élelmi anyagok több mint 40, a szervezet számára szükséges tápanyagot és ezenkívül ugyancsak nélkülözhetetlen élelmi rostokat, növényi vegyi anyagokat (antioxidánsok, flavonoidot, fitoszterinek, fitoösztrogének) tartalmaznak. Az 1200-1500 kcal energiatartalmú diéta megvalósítása során természetesen jóval kevesebb és kisebb mennyiségű élelmiszer és élelmi anyag kerül fogyasztásra, mint a hagyományos táplálkozás során, ezért gondosan válogatni kell a táplálékok között úgy, hogy lehetőleg az ún. üres kalóriák (zsiradékok, cukor) maradjanak ki a táplálkozásból, ne pedig az értékes tápanyagforrások (tej, tejtermékek, húsok, zöldség- főzelékfélék és gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék).
Az egészséges felnőtt ember számára ajánlott napi fehérjebevitel 0,8 g/testtömeg kg, ez a mennyiség a lakosság több mint 90%-ának fehérjeszükségletét fedezi. Csökkentett energiabevitel és negatív energiaegyensúly esetén a fehérjeszükséget nô és elérheti az 1,0-1,5 g/ideális testtömeg kg értéket. Az ideális testtömeg a Tápanyagtáblázat . táblázatából állapítható meg a testmagasság ismeretében. Bray javaslata szerint legalább 75 g fehérjét tartalmazzon a csökkentett energiatartalmú diéta, ami megfelel 307 kcal-nak. A fehérje kisebb része származzék állati eredetű, teljes értékű, nagyobb része növényi eredetű forrásokból.
A zsírok energiatartalma a legnagyobb, 9,3 kcal/g, számos tanulmány eredménye arra utal, hogy a jelentősen csökkentett zsiradéktartalmú diétákkal hatásosabb testtömeg csökkenést lehet elérni, mint a mérsékelten zsírszegény változatokkal. Jelenleg a testtömeg-csökkentő programokban kétféle diéta alkalmazása található: a csökkentett energia- és zsírtartalmú, valamint a csökkentett zsírtartalmú, ad libitum szénhidrát diéta. Az előző változat hatékonyabbnak tűnik, mint az utóbbi. A csökkentett energia- és csökkentett zsírtartalmú diétában a zsiradék mennyisége 30-40 g/nap, ami megfelel 280-370 kcal energiának. Lényeges, hogy az esszenciális linolsavból legalább 3 g/nap mennyiség legyen az étrendben, emellett javasolt a rendszeres tengeri halfogyasztás (n-3 zsírsavak). A zsiradékbevitel csökkentése elsősorban az ételkészítési, valamint a kenyérkenési szokások gyökeres megváltozatásával, valamint a zsírban gazdag állati eredetű táplálékok elkerülésével érhető el.
A szénhidrátbevitelt illetően az ajánlás hasonló az egészséges ember számára javasolt értékhez: az energiabevitel legalább 50%-a származzék szénhidrátokból. Végig tekintve az eddigieket, kiderül, hogy a fehérjéből származó energia mintegy 310 kcal, a zsiradékból származó 280, illetve 370 kcal, ez összesen 590, illetve 680 kcal. A nők számára javasolt 1200 kcal étrendnek eszerint gyakorlatilag a fele, 610 kcal, illetve 520 kcal, tehát 43 energiaszázalék származhat szénhidrátokból, ez elfogadható. A férfiak számára ajánlott 1500 kcal energiatartalmú diéta esetén mindkét változatban nagyobb lesz a szénhidrát energiaarány a napi bevitel 50%-ánál, ez nem baj, legalább nagyobb az étrendtervező szakember szabadsága a fehérje, vagy kis mértékben a zsiradékbevitel esetleges növelésére. Megfelelő mennyiségű szénhidrát nemcsak az energianyerés szempontjából lényeges, hanem azért is, mert kivédi a szimpatikus idegrendszer aktivitásának csökkenését, amely együtt jár a csökkentett energiabevitellel, elősegíti a pajzsmirigy működés normális szinten tartását, csökkenti a ketózist, ami a csontállomány csökkenéséért is felelős.
Nem mindegy, milyen szénhidrátforrások kerülnek a diétába. Az ún. kis glikémiás indexű szénhidrátforrások (ezek fogyasztása után a posztprandiális vércukor- és inzulin-szint lapos) nagyobb testtömeg-csökkenést eredményeznek, mint a nagy glikémiás indexű szénhidrátforrásokat tartalmazó diéta. A nagy élelmi rosttartalmú gabonafélék, valamint a zöldség-főzelékfélék, gyümölcsök többnyire a kis glikémiás indexű táplálékok közé tartoznak. A nagy cukortartalmú táplálékokat célszerű kerülni.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a napi táplálkozás fehérje energiaaránya negatív, a zsírenergia aránya azonban pozitív korrelációban van az egész napi energiabevitellel. A fehérjében gazdag étkezés után a következő étkezés energiatartalma kisebb, mint szénhidrátban, vagy különösen zsírban gazdag étkezést követően. Alkohol hatására jelentősen növekszik a következő étkezéssel történő energiabevitel (aperitif). Figyelemre méltó az a tény is, hogy a nyugalmi anyagcsere fehérjefogyasztás után átmenetileg 25%-kal, szénhidrát után 8, zsír után 3 és alkohol után 15%-kal gyorsul, más szóval a fehérjetáplálék hasznosítható energiatartalma csökken legjobban. Az alkohol nem tartozik a testtömeg-csökkentő diétába.
Az élelmi rostokban gazdag táplálkozás során csökken az energiabevitel. Ebben szerepet játszik az élelmirostban gazdag táplálékok hosszabb ideig történő rágása, a nagyobb nyálmennyiség és gyomornedvmennyiség, a gyomor tágulása, amely teltségérzetet eredményez reflexes úton. Hozzájárul ehhez, hogy a vízoldékony rostok késleltetik a gyomorürülést, valamint az a tény, hogy az élelmirostban gazdag táplálékok kis glikémiás indexűek. Az élelmi rostbevitel és az étvágy/teltség kérdését vizsgáló számos tanulmány nagyobb része arra utal, hogy az élelmi rostokban gazdag táplálkozás hatására fokozódik a jóllakottság és csökken az éhségérzet. Kiderült, hogy 14 g/nap mennyiségű többlet élelmi rost hatására két nap múlva már 10%-kal csökkent az energiabevitel és csupán ettől a változtatástól 3,8 hónap alatt 1,9 kg-os fogyás következett be.
forrás:wellnessorigo.hu
Vissza az oldal tetejére